Te kedves olvasó, aki még nem döntötted el véglegesen, hogy Jehova Tanúja leszel. Már egy ideje tanulmányozol a testvérekkel. Mi alapján döntöd el, hogy csatlakozzál-e 'Isten népéhez'? Van egy kedves barátom, aki ezzel a mondattal indította el a blogját: "Minden éremnek két oldala van..." Eddig még valószínűleg csak az érme egyik oldalát vizsgáltad meg. Igyekezz reális képet nyerni a jövődet tekintve. Annál is inkább, hogy néhány év, évtized után ne bánd meg a döntésedet.

Kedves testvér, aki még aktív Jehova Tanúja vagy. Úgy gondolod, hogy csak a www.jw.org a számodra látogatható internetes oldal.  Akkor már most válts, mert ezek a gondolatok kikezdhetik a szellemi egészségedet. Nem az elsődleges célom, hogy szakíts Jehova Tanúival. A Te döntésed lesz majd az is. De, ha netán kétségeid támadtak a 'látható szervezettel', a tanítással és ha a hittestvéreid viselkedését nem tudod összeegyeztetni a Biblia irányadó mértékeivel, akkor maradj itt és olvasgass. Sok hasznos, számodra kevésbé ismert információt érhetsz el. Egy biztos, a pulpitusról csak azt fogod hallani, hogy a hitehagyott személyeket el kell kerülnöd, mert tévtanítók. Te kit neveznél hitehagyottnak? Az élő Istentől nem lehet elszakadni, ezért aki hisz benne, bárhol és bármilyen helyzetben istenfélő ember marad.

Kiközösítettek? Elkülönültél? Akkor már nem vagy nevezhető Jehova Tanújának, mert a gyülekezetben bejelentették, hogy "X.Y. (azaz Te) nem (vagy már) Jehova Tanúja." A Te esetedben már elhangzott ez a tárgyilagos, rövid mondat? Jelen voltál a bejelentésnél? Sajátos szabadság köszönt ilyen esetben az emberre. Talán üres lesz az élet. Nehéz elviselni a kirekesztettség érzését. A hittestvérek, akik szinte már családtagoknak tekintettél, nem szólnak  hozzád és nem is köszönnek neked. Ha meglátnak még a fejüket is elfordítják. Ugyanakkor tudod, hogy sokuknak sír a szíve fájdalmában, hogy hűtlen, hitehagyott és halálraítélt vagy. Ha egyedülálló vagy, akkor még a magányosság érzését is el kell szenvedned. A családod tagjai is csak éppen hogy beszélnek veled. A házastársad is, mit kezdjen veled ebben az állapotodban. A legfontosabb kérdés mégis az, hogy mit kezdesz magaddal? Ez attól is függ, hogy miért történt meg a kiközösítés, ill. az elkülönülés. Vissza, vagy végleg el? Mi a célod?

Ha van kedved és igényed a beszélgetésre, kérlek írj!

Fórum

Ez a helye a kötetlen, témáktól független kommentelésnek.

A bejegyzés trackback címe: