Az emberek általában félnek a haláltól. Talán Jehova Tanúi azok, akik nem félnek az elmúlástól, mert hisznek a feltámadásban, vagy abban, hogy ’milliók élnek most, akiknek sohasem kell meghalniuk’. A többség azért az utóbbi lehetőséget választaná, még akkor is, ha tudja, hogy a halál és a feltámadás közötti időszak minden esetben, csak egy pillanat. Pont ez a pillanat keltette fel az érdeklődésemet.

A Biblia szerint mi történik a halál beálltával? A test elporlad, elvesznek a gondolatok, tervek, öntudatlan halálalvásba merül az ember. Mi lett az egyén személyiségével? Az emlékeivel? A tudásával? A készségeivel? Hol tárolódott mindez, amíg élt? Az agyában, ami elenyészik a föld alatt, vagy elég hamvasztáskor? Te mit gondolsz ezekről? Egy szempillantás alatt, mind megsemmisül? Ebből ered a következő kérdés.

Mi a Biblia kinyilatkoztatása a feltámadásról? Az emléksírokból előjönnek a feltámadók? Újra materializálódott testben, mintegy újrateremtve, annyi idősen, mint amikor meghaltak, hogy megismerhessék a túlélő, vagy a feltámadó rokonok, ismerősök? Vagyis ott folytatja az életét, ahol az azt megelőző pillanatban abba maradt? Honnan, hogyan kapja vissza a személyiségét, az emlékeit, a tudását, a készségeit? Mi a véleményed?

Jó példa erre Lázár, aki négynapos pillanat után támadt fel Jézus szavára. Az ő esetében kérdés lehet az is, hogy a sírban lévő élettelen test támadt fel, vagy nem. A lényeg azon van, hogy miként, honnan kapta vissza mindazt, aki ő volt, az emlékeivel, tudásával, stb…?

Nos, a válaszok különbözőek lehetnek.
„Ne bölcselkedjünk feljebb, mint…, ezek Isten titkai.”
„A feltámadás egy csoda lesz.”
„Te tudod a válaszokat?”

El kell ismernem, hogy nem tudom a válaszokat, de bármely, az emberi tudat által felmerült kérdésre kell lenni válasznak, csak még ’nem vagyunk képesek elhordozni’.

Kíváncsian várom a gondolatokat!

- Egonymus -